makrigialos

A Thermaiko obol nyugati reszen talalhato,Makrigialostol 1 kilometerre delre a Bizanci Puspokseg,es a kesobbi var romjai.

1983-1992 a feltarasi ido,amit a Bizanci Regisegek 9.sz.Felugyelosege vegzett. Feltartak a ny-i bejaratot,furdo alapjait,es arra utalo nyomokat is talaltak hogy sajat kikotojuk volt.

6.-7. szazadban Kitros volt a neve.,ami a 14. szazadik Pieri megye nagyon fontos varosa volt a Bizanci birodalomban.

A feltarasok soran ket elobizanci bazilikat talaltak,melyek a 4. es 6. szazadbol szarmazadbol.

914-924 kozott a Bulgarok tamadtak meg oket,es csataztak veluk,majd a 10. szazadban egy uj,sokkal nagyobb Bazilikat epitettek,miutan az elozoket leromboltak.
Az uj bazilika metvatik tipusu,mozaik padlokkal . merete 23,20 x 16,60 m .

1204-ben a Frankok tamadtak oket,es a bazilikat teljessen leromboltak,es kesobb eroditmenyt epitettek .

a 15. szazadban hagytal el a varost az emberek a kalozok tamadasi miatt,es uj falut alapitottak arrebb a szarazfoldon , aminek a neve Kitros,es a mai napig letezik.

Pieriai Louloudies

ERODITETT OKERESZTENY KOMPLEXUMKULTURALIS MINISZTERIUM

Elobizanci evekbol szarmazo negytornyu puspoksegi komplexum jott napvilagra az Athen-Thesszaloniki vasuti vonal epitesi munkalatai alatt Pieria "Luludiesz" -nel, a Kitros
Alikesz es korinosz kozotti vasuti megallohelyeknel.
A hely eszaki dombjainal,ahol megtalaltak a vedetlen,fal nelkuli telepust , amely a mukenei evektol az elobizanci evekig folytonosan lakott volt ,
Kr.e.168-ban,amikor a Pydnai csata lezajlott , ez eldontotte Makedonia leigazasat a romaiaktol .
A puspoksegi komplexum az V.sz.utolso negyeden epult fent az uton,emely osszekototte Thesszalonikit Larisszaval.Valoszinuleg Anamon allomasnal,ahogyan a romai
utvonalak jelolik.

Egy negyszogletes , 80 x 90 m udvarvol all,dupla kapuval a nyugati oldalan es negy sarki teglalap alaku toronybol valik vedette.
Az elso fazisnal haromhajos bazilika allt Theodosziosz kori oszlopfokkel,
puspoki palota mozaik padlokkal,amely a fogado terem korul helyezkedik el,melyedessel a jobb oldalan es oszlopcsarnokokkal.
A puspoki palota alatt regebbi villat talaltak , Kr.u.IV.sz-bol mozaik padlozatokkal.

I.Justinianus evei alatt (527-565) a komplexum terjeszkedik a helyek bovitesevel,kezmuipari helyek alakitasaval,ahol bort es olajat dolgoztak fel,es meg ugyanabban az idoben
helyrehozzak vagy epitik a bazilikat.

A VI.sz. kozepen foldrenges miatt elpusztul,ahol is elhagyja a puspok,hogy a tovabbiakban temetonek hasznaljak,ahogy ezt a nyolc monumentalis sir elarulja,amelyeket feltartak.
Az utolso fazisnal a romok helyet atvaltoztattak munkahellye,amely kapcsolatban allt egy keramikus kemencevel,kutakkal,harom kemencevel,olvaszto,ontomuhellyel,vezetekekkel,
medencekkel es szobrasz muhellyel.

a komplexum epitese a Thevderichoi gotok Pydnaba valo atmeneti megszallasanak eredmenye volt,ugyszinten ot masik makedoniai varosban , Kr.u. 479-482 . evekben,
es ez osszekottetesben allt a Pydna puspoki hely atkoltozesevel.
Helyet elhagytak es lakatlanna valt teljesen a VII.sz-ban a barbar atvonulasok ideje alatt,ahonnan a lakok elmenekultek menedeket keresven a szomszed domboknal.

A feltaras amelyet a Thesszaloniki-i Bizanci Regisegek Felugyelosege vegzett Gorogorszagi Vasutak Szervezete (OSZE) finanszirozott,napvilagra hozott nagyszamu mozgathato leletekkel,
ezzel jelentosen hozzajarult a Pieria tortenelmi multjanak a megismeresehez.
Ramutatott a puspok szerepenek a felemelesehez a justinianus ideje alatt,tisztazta a mindennapi elet szinvonalat es technologiat es felfedte a Makedonia teruletenek kulturalis arculatat egy meglehetosen sotet tortenelmi periodusban levo korszakban,a VI. es VII.sz.kozott.